MTK legendárium | 239. rész

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete. 21. rész.

Szekrényessy Kálmán a híres 1866-os custozzai csata után – sebesüléseiből való felépülését követően – 1866-69-ig hallgatója lett az ausztriai Hainburgban működő katonaiskolának, melynek elvégzését követően, mint tényleges kadét szerepelt. Katonai törzslapján ekkor már nem csupán custozzai szereplése, hanem kadétiskolai teljesítménye is feltüntetésre került, méghozzá a következőképpen:

„Az 1866-os olasz hadjáratban vett részt a Custozza melletti csatában, június 24-én. A hainburgi ezrediskolát jó eredménnyel végezte el, és alkalmassági vizsgáit igen jó eredménnyel tette le.”

Már ekkor kitűnt eredeti egyéniségével, ahogy ő fogalmazott, „különc” természetével. Nem követte társai üres életvitelét, mely csupán a bordélyok és korcsmaházak olcsó örömeit hajszolta. Már ekkor minden idejét tudományos és sportkérdések kötötték le. Mindezekért tudatlan bajtársai és feljebbvalói alkalmat láttak abban, hogy kirekesszék és lenézzék a rebellis magyart. Mindezt hűen tükrözi a Szekrényessy Kálmánról készült ezredjelentés:

„Derűs, megfontolt, határozott jellem, jó szellemi képességgel. A tanulásnál és csapatvezetésénél még igényli az utasításokat, de azért ügyes, törekszik rá, hogy megismerje a fegyvereket és lovakat, hadművészetben képzett. Úszik, meglehetős vívó és tornász, szorgalmas, meglehetősen sikeres, csapatszolgálatra kiváló. Elöljáróival szemben készséges és engedelmes, egyenrangúakkal barátságos, alárendeltekkel szigorú, társasági viselkedése tisztességes. Az ezredben nem szeretik és nem becsülik.” Ennek ellenére korhely cimboráit már csupán a betyárbecsület okán sem árulta el, még ha kisded játékaikból ki is maradt.

Csupán azért, hogy ne fokozódjon a rájuk kirovandó büntetés, a legszigorúbb vallatások idején is elhallgatta társai vétkeit, mely következtében nem egy esetben, úgynevezett cinkosság miatt ő maga is hátratételt szenvedett, sőt egy esetben még előléptetése is halasztásra került:

„Jelenleg cinkosság gyanúja miatt bírósági vizsgálat folyik ellene, miért előléptetésre nem alkalmas.”

Katonai tanulmányairól és első szolgálati helyén lévő tudásszomjáról 1883-as levelében ő maga így vall:

„Mint első kitűnője az osztrák-magyar lovassági-hadapródok között neveztettem ki dzsidás hadnaggyá. A vezérkari vizsgálatot, mint első eminens tettem le. […] Gácsországban egy falusi helyőrség parancsnoka voltam: a tél hosszú és zord, az ösmerős családok mértföldekre távol, az utak félöles hóval befúva, nem iszom szeszesitalokat, nem dohányzom, nem kártyázom, nem örömes járok korcsmába – tehát ismét elővettem gimnáziumi tankönyvemet.”

Katonai szabadidejét – léghajótervezés mellett – tudásának elmélyítésével töltötte, vagyis minden alkalmat megragadott, hogy tanulhasson, így Bátor nevű öccse korszerűbb gimnáziumi tankönyveiből is próbálta pótolni hiányos tudását.

Sporttevékenységként nyáron úszott, télen korcsolyázott, fogadásból pedig rekordnak számító távlovaglást hajtott végre.

Mint látjuk szabadidejét a lehető legbölcsebb módon igyekezett eltölteni, tudományos és sporttevékenység gyakorlásával. Ugyanakkor katonai téren is volt alkalma fejlődni, hisz helyőrség-parancsnokként gyakorolhatta magát a katonai vezetés hétköznapi tevékenységében is. Ennek ellenére mindhárom területen többre vágyott, többre törekedett, s mint munkássága bizonyítja, többre is jutott…

Ezt olvastad már?